Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2010. január 6., szerda

Ötödik éjszaka

A lányokat este nyolc órakor etettem meg, aztán kilenc óra tizenöt perckor fogtunk hozzá a lefektetéshez. Amint már írtam, ez jól sikerült. Éjszaka 00.15 órakor ébredt fel Rebeka, majd 00.30 órakor Anna. Egyszerre szoptattam őket. Ezt követően ismét Rebeka ébredt fel 5.07 órakor és Anna 5.30 órakor. Négy órát folyamatosan aludhattunk(volna), ugyanis ezúttal az én éhesen korgó hasam ébresztett fel...annyira izgalomba voltam a lányok miatt, hogy elfelejtettem vacsorázni. Legelső este még zuhanyozni sem mertem, nehogy felébresszem a gyerekszobába átköltöztetett Rebekát:)
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

1 megjegyzés:

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)