Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2013. június 15., szombat

A gyerekek

növögetnek...okosodnak. Rebeka mindig kész segíteni. Ha meghallja, hogy zúg a mixer a konyhában, azonnal ott terem és megkérdi, átveheti-e. Rendszeresen segít a főtt krumpli hámozásban. A reggelinél a retket ő tisztítja meg magának, ő keni meg a kenyerét saját gyerekkésével. Izsákot is rendszeresen gondozza...van amikor Izsák kimondottan kedveli ám néha megelégeli a Rebeka majomszeretetét.
Mindig szoknyába, ruhába öltözködik és nem veszi fel azt, ha nem ér a térde alá. Ezért és mivel olyan kis finom testalkata van, Harmatcsepp Hercegnőnek becézzük, amikor mókás kedvünkben vagyunk.

Anna az örök gyerek. Bohóckodik, játszik...és nagyon szeret sportolni. Általában csüng lefele valahonnan, vagy mászkál, vagy ugrabugrál...ha hintázik sem éri be a hagyományos pozícióval.
Gyakran játssza el valamelyik állatot: Jebe(Rebe), császájpingvinek vagyunk?
Nagyon szereti Rebekát és gyakran megkérdezi tőle: Jebe, bajátnők vagyunk?
Általában nadrágot választ...Ő a kis Gazella


Ismerkedés a kutyákkal...ezt soha nem unják meg!