Ikrek

Amikor a férjem Marosvásárhelyre utazott az anyajegyműtétre, vitte magával Rebekát, pesztrának meg édesanyámat. Rebekát is orvoshoz vitte, mivel bokasüllyedéssel született, így speciális talpbetétre van szüksége.Ez volt az első alkalom, amikor Anna és Rebeka külön töltöttek el egy napot.
Persze Anna is szeretett volna menni, ám úgy láttuk jobbnak, hogy velem maradjon. Nekem is nehéz volt Rebekám nélkül, de mivel Izsák nem bírja az utazást, így mi itthon maradtunk.
Anna egész nap emlegette testvérét, jóllehet igyekeztem személyesen vele foglalkozni. Rebeka levelet írt a testvérének a rendelőben. Amikor Annának elmondtam a délutáni történetet és ágyba bújt, megígérte, hogy aludni fog. Amikor azonban édesapám bekukkintott a szobájába, Anna az ablak előtt álldogált.
-Mit csinálsz Anna?-kérdezte tata
-Nézem, hogy Rebeka megérkezett-e már.-válaszolta Anna
Annát nem hagyta tata a szobában egyedül...magával vitte...megesett a szíve rajta.
Hazafele az autóban Rebeka már nagyon várta a testvérével való találkozást. Amikor a kapun begurult az autó és kiszált Rebeka, ezt mondta:
-Úgy megölelgetem Annát!
Azzal szaladt be, elrobogott mellettem, Izsák mellett és rávetette magát ruhástól, csizmástól Annára, aki az ágyon kuporgott. Puszilgatták, ölelgették egymást egy jó ideig. Apukám meg letörölt egy könycseppet a szeme sarkából...

Időspórlás

Ahhoz, hogy több időm legyen a páromra, a gyerekeimre, no meg magamra, úgy kell megterveznem egyéb feladataimat, hogy maradjon időm. Persze egész nap süröghetnék-foroghatnék a konyhában, aztán takaríthatnám a lakás többi kuckóját, ezek után jöhetne a mosott ruhák vasalása, hajtogatása és helyrepakolása, varrogatás, ...és sorolhatnám. Elég szürkék lennének hétköznapjaim. Most, hogy az otthonoktatást választottuk aktuálisabbá vált,  ez a téma annak érdekében, hogy több időm legyen a gyermekekkel való foglalkozásokra.
Néhány ötlet, amelyet még bővíteni szeretnék, ha az Úr ad bölcsességet hozzá...

1. . A ház összes helységében olyan függönyöket, sötétítőket választottam, amelyeket nem kell vasalni. Leszedjük és ameddig megtakarítom az ablakokat a gép ki is mosta. Kiszedem a gépből, megrázom és már tehetjük is vissza a helyére
2. A legtöbb ruhám olyan anyagból van, amelyet szintén nem kell vasalgatnom...csak 6oo-ra állítom a centrifugát, jól kirázom szárítás előtt és a varrásoknál csipeszezem meg. Így a szárítókötélről a szekrényem válfájára kerülnek.
3. Néhány alapvető edényem van, amelyekkel egyszerűbb és egészségesebb a főzés. Anyukámtól kaptunk két párolós fazakat. Felpakolom a tűzhelyre a belevalókkal. 8o fokon lezárom alatta a tüzet és hagyom, hogy párolódjon. Ebéd előtt készítem el teljesen. Gyakran eszünk krémleveseket (karfiolkrémleves, karalábékrémleves, képosztakrémleves, gyümölcskrémleves, salátakrémleves, krumplikrémleves). Van, hogy mindent turmixolok, van, hogy a levesnek csupán negyedét...mindenképp egészségesebb és gyorsabb, mintha rántást kellene kavargatnom vagy vagdosnom kellene a hozzávalókat.
4. A kenyérsütő is nagyon hasznos. Elsősorban nem kell a kenyér dagasztásával bíbelődnöm...de a kenyérsütő dagasztó-kelesztő programjával is rengeteg időt spórlok, amikor kelt tésztát készítek. Ha kell, kavargat is. PL. összekavarja a sütemények hozzávalóit. Nekem csak nyújtanom kell és betennem a sütőbe.
5. Gyakran eszünk süteményeket, de ez csak úgy lehetséges, hogy többnyire kavart sütiket, kelt tésztákat készítek. 
6. Felszedtem a szőnyegeket a ház jó pár helységében ..különösen a nappaliban, konyhában nem teszek le szőnyegeket, így sokkal gyorsabb és hatékonyabb a takarítás. Naponta többször seprek, hetente porszívózok és szintén naponta 1x-2x feltörlök. Így nincs porszag, friss a lakás és nem kell még szőnyegfelszedéssel és szőnyegporolással foglalkoznom.
7. A lányokat igyekszem önállóságra szoktatni. Hála az Úrnak már sok feladatot elvégeznek önállóan: levetkőznek, felveszik bugyikáikat, harisnyáikat, zokniikat, nadrágjaikat, szoknyáikat. Felhúzzák házicipőiket és ha mennek fel a szobába, akkor leveszik azokat és helyére rakják...sőt, még az Izsák cipőit is leveszik, majd helyre teszik.  Ruháikat úgy rendeztem a szekrényben, hogy azoknak tudják a helyét és el is érik azokat. Így ha pl. reggelinél leeszi a blúziját valamelyik leányzó, ő maga megy fel a szobájába, választ magának tiszta blúzit, leveszi a piszkosat és bedobja a mosógépbe. Nekem csak az a feladat maradt, hogy feladjam rá a tiszta ruhadarabot. Igyekszünk megkövetelni, hogy összeszedjék a szétszórt játékokat...Van amikor megkérjük, hogy szedjék össze az Izsák által szétszórt játékokat is. Persze elmagyarázzuk, hogy Izsák miért nem tudja még összeszedni azokat. A játékösszeszedés nem mindig jókedvvel történik. Tegnap pl. azt mondta Rebeka lányunk, hogy meg fog izzadni, amíg összeszedi a játékokat.                                                                                                                           Megbízhatom bizonyos ételek asztalhoz hordásával, bizonyos mosatlan edények mosogatókagylóhoz hordásásval. Izsák pisikás pelusait is ügyesen összefogják, majd a szemétbe dobják. 

Nos, ezeket az idősporló módszereket alkalmazom. Ha neked is vannak ötleteid, amelyek segítenek az idő megtakarításában, kérlek oszd meg velünk. 

Nem unatkozom

a három gyerkőc mellett. Néha végigszalad az eszemen, hogy jó lenne néhány helyzetet megörökíteni. Reggel  az öltözködés, mosakodás, fésülködés, aztán a szobák röpke rendberakása, de már szaladok is és utólérem magam a hűtőszekrénynél...ugyanis reggeli következik. A lányok segítenek az asztalhoz hordani a reggelit. Éneklés...Aztán berobbanok a reggelizés kellős közepébe: Én vajas kenyeret kérek! Anya, szomjas vagyok. Kérlek tölts vizet. Leesett az ülőkémről a párna. Pisikálnom kell. Persze hála az Úrnak a lányok már sok helyzetben önállóan is el tudják látbni magukat. Közben Izsák sem hagyja magát...Feláll az etetőszékben, vagy hátracsapja magát. A fegyelmezését semmiképp sem lehet halogatni. De hát még friss vagyok, hiszen még csak reggel van...a nap még hosszú. A reggeli után olyan a konyha és a nappali, mint egy csatatér. Sepregetek...Közben a hála Istennek nagyon aktív kisfiam rámol az edények közt. Megengedem neki...most a mosogatásnál három edénnyel több vagy kevesebb...mit számít. Leszedjük az asztalt. Mosogatás. A karórámra pillantok és egy fokozattal gyorsabb sebességbe kapcsolok. A lányok jól elvannak a könyveikkel, ám nem akarom, hogy a foglalkozások kimaradjanak, bármilyen sok feladat is vár rám. 

-Hozzátok kérlek a flanelleket, kezdhetjük a tanulást.-kiáltom. A lányok pedig örömmel kiabálják: Tanulunk, tanulunk! és már az asztalnál is vannak. Ima, éneklés, majd igyekszem minél inkább megragadni figyelmüket. A Bibliafoglalkozást soha nem szoktam kihagyni. Volt kisértésem, hogy sok a feladat, hagyjam most, de ilyenkor lelkiismeretem mindig figyelmeztet: Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall? Mit használ, ha minden dolgomat elvégzem de elhanyagolom a rám bízott életek lelkét? NEM. És hagyom a többi feladatot. Imával zárjuk a Bibliafoglalkozást. Persze előtte mindig közösen átismételjük a tanultakat és megbeszéljük miért adhatunk hálát Istennek, mit kérhetünk Tőle. Vannak esetek, amikor egész komolyan, felnőttesen imádkoznak. 

Aztán belekukkintok az ebédbe, majd folytatjuk az épp aktuális foglalkozással...minél játékosabb, annál jobb. S mivel fontosnak tarom a friss levegőn való szaladgálást, játszást, s most télen a havazódást, hát nekiveselkedek a nagy feladatnak...azaz az öltöztetésnek. Most télen nem is olyan egyszerű az:) Általában Rebeka az első, mert ő jól elvan kinnt, amíg Anna érkezik. Izsák meg én vagyunk az utolsók, akik becsukjuk magunk mögött az ajtót. Izsák nem szeret öltözködni...mint általában a gyerekek. De mikor a csizmájáról van szó, az teljesen lenyűgözi...de hát addig van a popsimosás, peluscsere, két harisnya, body, vékony, majd vastag blúzi, téli nadrág...és ezután jön a csizma...Izsák már szaladna is. Valahogy ráhúzom a kesztyűket, a kabátot sapit és sálat...aztán nagy sietséggel én is magamra veszek valamit és uzsgyi. Hát általában eltelik egy fél óra, amíg mind a nyégyen megvagyunk...de lehet, hogy több is. Aztán kinnt kifújom magam és megtöltöm a tüdőm oxigénnel...Jól jön ez a 2o-25 perc pihenés, mert jön a következő futam...Amikor beérkezünk csupa hó minden....legalábbis az előszobában, mert nem engedem őket bennebb. A vetkőzés is egy kis időt...felvesz. Aztán a vizes harisnyákat, zoknikat kicseréljük és jöhet a ruhák szárogatni pakolása...máris ebédidő. A lányok buzgón segítkeznek. Kézmosás, ima, ebéd, seprés, mosogatás. Izsák altatása, mert még mindig szopizva alszik el, aztán párolása, mert még mindig eléggé szortyog. A lányoknak történetet olvasok...és máris szaladok feltörölni a konyhát meg a nappalit...Már két óra van...egy kis pihenőt tartok a délutáni futam előtt, ami általában nyugisabb most télen.

Annyira hálás vagyok Istennek, hogy feladatokkal töltötte meg mindennapjaimat. Néha valóban azt sem tudom honnan kezdjem de ennek ellenére nagyon szeretem...soha nem vártam, hogy nagyobbak legyenek a gyerekek. Ez így nagyon jó, még ha fárasztó is. 

Hogyan gyógyulgatunk?

Nos, még ki sem tették a vendégek a lábukat a kapun, nekem már fájt a mandulám. Mivel gyerekkoromban rengeteget volt begyulladva, még most is ha valami légúti fertőzésem van, a mandulám érzi meg legelőbb. Miután szüleimhez értünk, már Izsák kisfiunk is szortyogott...aztán a lányok. Csaba tényleg férfiasan állta a sarat:), de végül ő is beadta a derekát a vírusözönnek, amely folyamatosan ostromolta.

A lányok pozitívan változtak az utolsó nátha óta...önállóan szipogtatták a sós vizből, illóolajból és bromhexinből álló hideg párát. Aranyosak voltak. Persze aki aerosolozott, annak a kedvenc könyvét kellett bíztosítani, mégpedig a kezébe. Amint rápillantottam a maszkos arcú kislányaimra, mosolyogva nyugtáztam, hogy már ezen a téren is önállóak lettek a kisasszonykák. Egy évvel ezelőtt elalvás után végeztem ezt a múveletet rejtuk.  Közben megtanulták önállóan kifújni orrocskájukat. Így nem szükséges az a veszedelmes porszívós orrszívó. 

Izsák mivel még nem tudja önállóan kifújni az orrát, hát kénytelenek vagyunk porszívózni. Olyan aranyos, mert noha sír, de nem ellenkezik, mint az elején, amikor rógkapálva mindent megtett annak érdekében, hogy ne szívassuk ki az orrából a kakit. A hideg párát általában akkor alkalmazom nála, amikor alszik. Persze amikor a lányok "szipóznak", neki is kell...de mikor a pára az orrát megcsiklandozza, már szaladna is el...ilyenkor többmindent kitalálunk, a lányok aktívan segítkeznek: a szájunkkal különböző érdekes alakot formálunk, felfújjuk levegővel az arcunkat és engedjük Izsáknak, hogy ütögesse, közben levegő áramlik ki összecsücsörítet ajkaink közül izsáknevettető hangokat hallatva, aztán következnek a háziállathangok, s ha ezt megunta Izsák, akkor a vadállathangok közül is jó pár...ez kb. 8-1o perc. Itt aztán véget ér Izsi türelme. Letépi magáról a maszkot és hanyat-homlok menekül. Mi pedig nevetünk...és örülünk, hogy a betegség közben is örvendezhetünk, nevethetünk, mókázhatunk.