Már a harmadik hónaptól szeretett Anna Rebeka közelébe csúszni-mászni, gurulni. Anna a kezdeményezőbb, ám az ötödik hónaptól mindketten igyekeznek egymással kapcsolatot fenntartani és kezdeményezni.
Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.
2009. november 20., péntek
2009. november 12., csütörtök
Éjszakai alvás
Már félévesek a lányok, de még nem alusszák át az éjszakát...gyakran háromszor-négyszer is felébrednek...ez nekünk hat-nyolc ébredést jelent. Úgy gondolom a fogzás zavarja őket...szoptatással lenyugszanak. Az első hónapokban az éhség ébresztette fel. A negyedik hónap volt az éjszakai pihenés szempontjából ideális. Spock doktor könyvét olvasva, már át kellene aludniuk az éjszakát, sőt, már a hatodik hónaptól ajánlja a külön szobában altatást. Tanácstalan vagyok...Mit kellene tennem?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)