...néha kihívás. Izsák még a mondókák, dalocskák világában él. Amikor a lányokkal foglalkozom, ő is ott szeret lenni velünk. De még unja, amikor olvasok. A legérdekesebb játék ilyenkor a cérnakészlet. Az újjaira húzza, oroszlánosdit játszik...majd megtölti a spulnikkal valamelyikük hosszú szárú csizmáját, hosszú vonatot rak ki belőlük....mire megunja, általában az olvasásnak is vége...
Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: foglalkozások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: foglalkozások. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. december 27., péntek
2013. december 26., csütörtök
Tekergő kígyók...kedvelték kivágni és ide-oda tekeregve felragasztgatni egy nagy rajzlapra. |
2013. december 18., szerda
2013. augusztus 7., szerda
2013. augusztus 5., hétfő
Lepkelesen...
2013. augusztus 2., péntek
Jókedvű számlálgatás
Kitörés a foglalkoztatólapok birodalmából....a járdán krétával, megfogható szemléltetőkkel sokkal izgalmasabb és észrevétlenebb a tanulás.
Ismerkedés a mezőgazdasági gépekkel
Székelykeresztúron gyakran megnéztük a közeli állomásba be-, ill kifutó vonatokat. Egyik nap valóságos mezőgazdasági "múzeumra" bukkantunk a vasútállomás közelében. Volt ott traktor, eke, tárcsa, borona, vetőgép, kapagép, szénaforgató, bálázó, remorka, trágyázó és silózó,
2013. április 17., szerda
Építkezni jaj de jó, olyan szorakoztató!
Építkezős énekünk a Tweeniktől:
Rakjuk fel egymásra,
hadd érjen magasra,
építkezni jaj de jó,
olyan szórakoztató.
Ez a torony de magas,
ha ledől lesz nemulass!
Ne
m kell már csak egy pár tégla
és máris felér a magasba.
Rakjuk fel egymásra,
hadd érjen magasra,
építkezni jaj de jó,
olyan szórakoztató.
Ez a torony de magas,
ha ledől lesz nemulass!
Ne
m kell már csak egy pár tégla
és máris felér a magasba.
Újjlenyomat csibék...
Egy újjlenyomatos képeslapot kaptunk Sz. Júliától...tőle aztán meríthet az ember ötleteket a gyerekekkel való foglalkozás minden területére! Mi is kipróbáltuk. Végül kivágtam a lányok által nyomatolt csibéket és képkeretet készítettem belőle. Izsák is ügyesen lefoglalta magát a gyurmázással ...és még az sem zavart, hogy közben az asztal tetején ücsörgött.
2013. április 3., szerda
2013. március 23., szombat
2013. január 11., péntek
Miénk volt a délelőtt
A tegnapról maradt meg ebéd, korán sikerült felkelnem és elvégeztem a még elmaradt feladataimat. Így a reggeli teendőink után hozzákezdtünk a foglalkozásokhoz. Boldogok voltak a lányok is, amikor tudattam velük, hogy a délelőtt teljesen a miénk.
A Bibliafoglalkozásnál mindig aktívak a lányok. Kedvelik a flanellt, a rakosgatható képeket.Két évesek még nem voltak, amikor elkezdtük ezt a Bibliasorozatot. Mivel még nem voltak megérve az összes tanulására, így kiválogattam a nekik valót: Mózes első könyve, Ki volt Jézus, Miért jött Jézus. Ezután folyamatosan bővítettem úgy a leckéket, mint a mondanivalót.
A Bibliafoglalkozásnál mindig aktívak a lányok. Kedvelik a flanellt, a rakosgatható képeket.Két évesek még nem voltak, amikor elkezdtük ezt a Bibliasorozatot. Mivel még nem voltak megérve az összes tanulására, így kiválogattam a nekik valót: Mózes első könyve, Ki volt Jézus, Miért jött Jézus. Ezután folyamatosan bővítettem úgy a leckéket, mint a mondanivalót.
Bibliafoglalkozás után kézimunka foglalkozás következett és gyöngyfűzést választottak. A Kovács lányoktól kaptak az elmúlt hónapban gyönyörű kék, zöld, lila gyöngyöket-most ezeket használtuk fel. Megadott séma szerint kellett fűzögetniük. Anna már az elején nagyon ügyesen haladt, nem vétette el a sémát, sőt amikor Rebeka kérdezte tőlem, hogy melyik gyöngyszem következik, Anna átpillantva tesójához megmondta az épp soron következő gyöngyszem színét. Rebeka a végére jött inkább bele, az elején többször elvétette, kérdezgetet.
Kék, zöld, lila, zöld, kék, zöld, lila, zöld...mondogatták a lányok.
Örültek, amikor kész lett és boldogan viselték a nyakukban, amíg....Izsák le nem szakította Anna láncát. Anna nem keseredett el, amin én is meglepődtem. Persze próbáltam vigasztalni, amint megláttam, hogy gyöngyének szemei a földön hevernek. Anna elszánt volt és újra akarta fűzni a gyöngyöt. Bár nem voltam bíztos a sikeres kivitelezésben, megengedtem neki, folyamatosan bátorítva. Nem álltam mellette, Izsákkal foglalkoztam. Rebeka kitartóan buzdította testvérét...és Anna hiba nélkül újrafűzte láncát. Megdicsértem kitartását, hogy nem adta fel. Rebeka pedig azért kapott dicséretet, mert testvére mellett állt. Ebéd után egy kis finomsággal jutalmaztam őket.
Határozottan állítom, hogy fontos a "feed-back". Tudatosan törekszem arra, hogy ne csak a negatív dolgokat vegyem észre, ne csak feddjek, dorgáljak, hanem lássam meg a pozitív előrehaladást, dicsérjek,értékeljek. Ne vegyem természetesnek, ha barátságosak egymás iránt gyermekeink, ha segítőkészek, ha kitartóak. Tulajdonképpen inkább az ellenkezőjét kellene "természetesebbnek" vennem néha és akkor nem borulnék annyira ki, amikor látom azokat megnyilvánulni a gyermekek viselkedésében.
Mindenképp áldom Istent a mai napért IS! Jó Vele kezdeni, Vele tölteni és Vele végezni a napot! Jó, amikor látom, hogy Segítségével előrehaladhatok a feladataim végzésében, az idő beosztásában, a gyermekekkel való foglalkozásban, az örvendezésben, a hálaadásban, a türelemben, az alázatban...és még sorolhatnám. Hát...Övé és csak az Övé a dicsőség!
2013. január 8., kedd
Betűfelismerés bonibonnal
Véget ért az A, a betűs hetünk. Ezen a héten a M, m betűk felismeréséhez fogtunk hozzá. Mindezek írott formáit is tanujuk. Valahogy nem unják meg a lányok. Az első foglalkozáshoz két különböző színű bonibont kaptak: egyiket az a betűk megjelöléséhez, másikat a m betűk megjelöléséhez. Négy szót kaptak, és mivel tudták, hogy a feladatok helyes megoldása után meg is ehetik a pici színes csokikat, gyorsan el is végezték azt.
Nem vagyok híve a sok édességevésnek, így a gyerekek sem esznek amikor akarnak és amennyit akarnak. Pl. ha ilyen jutalmazásos feladat van kilátásban, akkor ez a napi édességük is...hat szem bonobon, vagy néhány szem aszalt gyümölcs, zizi, stb.
Nem vagyok híve a sok édességevésnek, így a gyerekek sem esznek amikor akarnak és amennyit akarnak. Pl. ha ilyen jutalmazásos feladat van kilátásban, akkor ez a napi édességük is...hat szem bonobon, vagy néhány szem aszalt gyümölcs, zizi, stb.
Címkék:
betűfelismerés,
foglalkozások,
olvasás,
otthonoktatás
2013. január 3., csütörtök
homeschooooling - betűtanulás játékosan a gyerekeknek, a játékos tanítás tanulása nekem
A lányaink legtöbb idejüket könyveik lapozgatásával töltik. Már régóta szeretnének tudni olvasni. A nagybetűket már három évesen ismerték...és ezzel nem azt akarom mondani, hogy különös képességeik lennének, mivel bármely más egészséges gyerek képes erre...egyszerűen áldom Istent az otthonoktatás lehetőségéért! Jó, hogy kiaknázhatom kíváncsiságukat...ha az állatok érdeklik, az állatokról beszélgetünk, az állatokról olvasok nekik, az állatokról nézünk rajzfilmeket, filmeket. Ha meg épp az ABC betűi érdeklik őket, szabadon hozzáláthatunk azok megtanulásához. Nem kell azt mondanom, ha kislányom rámutat egy betűre és megkérdezi: Anya, ez milyen betű?, hogy Kislányom, megtanulod majd az iskolában.-félve attól, hogy unalmasak lesznek iskolás korának első évei.
Mivel nagyon szeretnének olvasni, hát hozzáláttunk a kisbetűk tanulásához. Bár tanítóképző főiskolát végeztem, mégsem tudom pontosan, hogyan is kezdhetném el...Soha nem tanítottam kisiskolásoknak "betűvetést". Miután végeztem, mellékszakomat használtam és angol nyelvet tanítottam. Úgyhogy próbálkoztam ezzel is, azzal is.
Először próbáltam összeolvastatni kisebb, azonos szótagokat.
Pl. ma-ma, ta-ta, ba-ba, stb. Ehhez még nem elég érettek. De nagyon akarták a betűket megismerni.
Ekkor kezdtem az ABC első betűjével megismertetni őket: az írott és nyomtatott a betűvel. Lapra írtam néhány szót, kértem, hogy karikázzák be az írott vagy nyomtatott a betűt. Hát ezt sem végezték olyan odaadással. Ekkor a mágneses tábla jutott eszembe. Felírtam egy szót, nekik meg az általuk kiválasztott mágneses alakzattal kellett a kért betű alá pecsétet nyomniuk. Na ez már igen. Naponta három szót kapnak és értékelem egy kis finomsággal erőfeszítéseiket, James Dobson módszere szerint. Nagy örömmel végzik a feladatokat, pecsételgetnek. Így terveztem, hogy minden betűre szánok egy hetet, majd egy hetet arra, amikor több ismert betűt is ki kell keresniük...ehhez persze törnöm kell a fejem, hogy újabb érdekfeszítő módszereket találjak ki...de örömmel teszem látva, hogy milyen nagy örömet szerzek ezzel kislányainknak.

Mivel nagyon szeretnének olvasni, hát hozzáláttunk a kisbetűk tanulásához. Bár tanítóképző főiskolát végeztem, mégsem tudom pontosan, hogyan is kezdhetném el...Soha nem tanítottam kisiskolásoknak "betűvetést". Miután végeztem, mellékszakomat használtam és angol nyelvet tanítottam. Úgyhogy próbálkoztam ezzel is, azzal is.
Először próbáltam összeolvastatni kisebb, azonos szótagokat.
Pl. ma-ma, ta-ta, ba-ba, stb. Ehhez még nem elég érettek. De nagyon akarták a betűket megismerni.
Ekkor kezdtem az ABC első betűjével megismertetni őket: az írott és nyomtatott a betűvel. Lapra írtam néhány szót, kértem, hogy karikázzák be az írott vagy nyomtatott a betűt. Hát ezt sem végezték olyan odaadással. Ekkor a mágneses tábla jutott eszembe. Felírtam egy szót, nekik meg az általuk kiválasztott mágneses alakzattal kellett a kért betű alá pecsétet nyomniuk. Na ez már igen. Naponta három szót kapnak és értékelem egy kis finomsággal erőfeszítéseiket, James Dobson módszere szerint. Nagy örömmel végzik a feladatokat, pecsételgetnek. Így terveztem, hogy minden betűre szánok egy hetet, majd egy hetet arra, amikor több ismert betűt is ki kell keresniük...ehhez persze törnöm kell a fejem, hogy újabb érdekfeszítő módszereket találjak ki...de örömmel teszem látva, hogy milyen nagy örömet szerzek ezzel kislányainknak.
Az alábbi honlap tartalmát választottam a betűk sorrendjének megtanítása érdekében.
http://www.okosito.hu/index.php/reading

Címkék:
betűfelismerés,
foglalkozások,
olvasás,
otthonoktatás
2012. szeptember 15., szombat
bonibon, zizi, mazsola, bonibon, zizi, mazsola...
mondogatták a lányaim, miközben mosogattam ma. És hát azért mondogatták, mert én bíztam meg egy feladat végzésével. Megfigyelőkészségüket fejlesztő valamint annak fejlettségét felmérő feladat a sorpróba. Gyakran próbáltuk már gyöngyökkel, gombokkal, apró finomságokkal...a leghatásosabb azonban ez utóbbi volt. 10-10 szemet kaptak sárga bonibonból, hófehér ziziből, barna mazsolából. Azt ígértem nekik, ha nem tévednek, vagy ha tévedésüket kijavítják, az összeset megehetik. Nagy buzghalommal vetették bele magukat az érdekes, kívánatos játékba. Ügyesen elvégezték a feladatot, majd fel is falták a "foglalkoztató készletüket". Én közben haladtam az ebéd utáni mosogatással, sepregetéssel. Munkám végzése közben ellenőriztem, hogy jól végzik-e feladatukat. Közben hálát adtam Istennek, amiért itthon taníthatom gyerekeinket. Számukra is meg számomra is élvezet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


























