Hogyan gyógyulgatunk?

Nos, még ki sem tették a vendégek a lábukat a kapun, nekem már fájt a mandulám. Mivel gyerekkoromban rengeteget volt begyulladva, még most is ha valami légúti fertőzésem van, a mandulám érzi meg legelőbb. Miután szüleimhez értünk, már Izsák kisfiunk is szortyogott...aztán a lányok. Csaba tényleg férfiasan állta a sarat:), de végül ő is beadta a derekát a vírusözönnek, amely folyamatosan ostromolta.

A lányok pozitívan változtak az utolsó nátha óta...önállóan szipogtatták a sós vizből, illóolajból és bromhexinből álló hideg párát. Aranyosak voltak. Persze aki aerosolozott, annak a kedvenc könyvét kellett bíztosítani, mégpedig a kezébe. Amint rápillantottam a maszkos arcú kislányaimra, mosolyogva nyugtáztam, hogy már ezen a téren is önállóak lettek a kisasszonykák. Egy évvel ezelőtt elalvás után végeztem ezt a múveletet rejtuk.  Közben megtanulták önállóan kifújni orrocskájukat. Így nem szükséges az a veszedelmes porszívós orrszívó. 

Izsák mivel még nem tudja önállóan kifújni az orrát, hát kénytelenek vagyunk porszívózni. Olyan aranyos, mert noha sír, de nem ellenkezik, mint az elején, amikor rógkapálva mindent megtett annak érdekében, hogy ne szívassuk ki az orrából a kakit. A hideg párát általában akkor alkalmazom nála, amikor alszik. Persze amikor a lányok "szipóznak", neki is kell...de mikor a pára az orrát megcsiklandozza, már szaladna is el...ilyenkor többmindent kitalálunk, a lányok aktívan segítkeznek: a szájunkkal különböző érdekes alakot formálunk, felfújjuk levegővel az arcunkat és engedjük Izsáknak, hogy ütögesse, közben levegő áramlik ki összecsücsörítet ajkaink közül izsáknevettető hangokat hallatva, aztán következnek a háziállathangok, s ha ezt megunta Izsák, akkor a vadállathangok közül is jó pár...ez kb. 8-1o perc. Itt aztán véget ér Izsi türelme. Letépi magáról a maszkot és hanyat-homlok menekül. Mi pedig nevetünk...és örülünk, hogy a betegség közben is örvendezhetünk, nevethetünk, mókázhatunk.