Hatodik nap

Hát haladunk...A Babywise szerzői azt mondják, hogy a korrekcióhoz maximum két hét szükséges.

Estefele már nőtt a gombóc a torkomban, hogy közeledik az az óra, amikor a lányokat le kell fektetni...minden velejárójával. Imádkoztam...és érdekes dolog történt. Annát amint letettem a kiságyba, heves ellenállás nélkül egy keveset nyöszörgött-de ha optimista vagyok nevezhetem mondikálásnak is:). Megsimogattam a hátát, és már aludt is. Éjszaka három órakor ébredt fel, majd reggel hét órakor. Rebekát az apukája fektette le-kis sírás kíséretében. Aztán bementem, felvettem, megnyugtattam és miután visszafektettem, csend volt. Néhány perc múlva felállt és játszani kezdett velem. Nem tudtam hogyan reagáljak hirtelen, hisz alvás ideje van és ezt neki is tudnia kell...de mégis úgy gondoltam, hogy viselkedését (hogy jól elvan a kiságyban és nem üvölt) mégis értékelnem kell. Hát játszottunk egy keveset, majd "táj-tájt" intve kimentem a szobából. Bájos mosollyal intett ő is tájt, miközben mondta is "táj". Ezt nem mindig teszi. Férjemmel csak ámultunk-bámultunk. Kb. öt percnyi vidám mondikálás hallatszott a szobából...sajnos ezután sírás is. Kis idő múlva bementem, próbáltam megnyugtatni. Talán a fogzás miatt nem volt nyugodt, nem tudott pihenni. Fogínykrémmel megmasszíroztam a fogínyét...aztán elaludt. Éjszaka egy órakor ébredt, három óráig nyugtalan volt, ekkor aludt vissza és ő is hét órakor ébredt fel. Mindenért Istené a dicsőség, SDG! És köszönöm a bátorításokat Petra, Zsuzsa!