Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2011. június 22., szerda

Tesók

Nem mindig öltöztetem egyformába...egyrészt mert nincs is sok egyforma ruha a ruhatárukban. Néha azonban élvezem. Persze, ha igy megyek ki velük az utcára, észreveszik őket, hogy jé, ikek. Aztán meg kell állnunk, mustrálgatják, észreveszik, hogy nem egyformák. Csodálkoznak és kételkedve néznem egyesek, amikor azt mondom, hogy de igen, ikrek. Mára már megtanultam elmagyarázni románul is a kétpetéjű ikrek fogantatását:)

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)