Szoptatás

Még mindig szopiznak a lányaim...naponta háromszor. Az egy éves kor utáni szoptatásnak is megvannak az előnyei...de a hátrányai is. Ha újrakezdhetném is vállalnám, annyira jó, mert:

1. a lányok nagy örömmel várták és várják a "hármasban eltöltött" időt. Ez olyan, mint valami kis családi szertartás, meghitt, bizalmas hangulatban együtt.

2. a lányok gyakran kiabálják "teje" azaz csere. Ilyenkor mindketten abbahagyják a szopást és cserélnek. Közben mókáznak, nevetgélnek, amíg egyik rajtam mászik át, a másik pedig megkerül.

A szoptatás kezdetén kényelembe helyeznek a kislányaim. Párnát hoznak, benyomják a fejem alá, majd kettesben lenyomnak...és én örömmel engedem:)

3. érzelmileg engem is betölt és különös örömöt ad

4. a betegségek idején, amikor a lányoknak nem volt túl jó étvágyuk, az anyatejet nem vetették el, azt mindig kérték és szívesen szoptak.

5. az aerosol terápia alkalmazásánál szoptatás közben több pára megy be a gyermek orrába. Így inkább elviseli, mert hát egy kissé hosszas folyamat.

S ha az egy éves kor előtti időre gondolok:

6. a legjobbat kaphatták gyermekeim

7. utazáskor is mindig készen állt a friss, épp kellő hőmérsékletű táplálék. Emlékszem gyakran utaztunk éjszaka. Ha az egyik gyerek felsírt, megszoptattam, hogy a másik is ne ébredjen fel és ne kelljen olyan nagy hangzavarban utaznunk. Így a szoptatás közben visszaaludt és csendben megoldottuk a problémát.

8. erősíti az immunrendszert

Néhány napja beszéltük a férjemmel, hogy hamarosan ki kell vennünk egyik szoptatást. Szeretném ha két éves koruk után rövidesen (hogy ne épp ez legyen a szülinapi ajándék)abbahagynánk a szoptatást. Nem tudom miért, de elszorul a szívem, ha erre gondolok. Annyi öröm volt benne...

Nem gondolok arra, hogy a nagyszülőkhöz vagy bárki máshoz küldeném a gyermekeket a leszoktatás idején, még akkor sem, ha előre tudom, bizony nehéz lesz. Tulajdonképpen az egyik hátránya az egy éves kor utáni szoptatásnak az, hogy nehéz a leszoktatás. Egyszerűen kérik, lehúzzák a cipzárt, lenyomnak, sírnak...szóval akaratosabbak.

Jó volt szoptatni és még ki szeretném használni az elkövetkezendő kevéske kis időt arra, hogy örüljek, örüljünk együtt ennek az áldásnak.

Köszönöm mindazoknak, akik bátorítottak arra az elején, hogy szoptassak és ne adjam fel. Örülök, hogy Isten a székelyudvarhelyi kórházba vezetett és az újszülött osztályon az anyatejes táplálásra buzdítottak. Az újszülött osztály orvosnőjétől emlékszem kérdeztük amikor jöttünk ki a kórházból, hogy milyen tápszert ajánl, ugyanis meg szeretnénk vásárolni tartalékba, hogy legyen otthon vészhelyzet esetén. A válasza az volt, hogy ne vásároljunk tejport, mert lesznek nehéz helyzetek és akkor bizonyára hozzányúlunk...s valószínű, hogy onnan már nincs visszaút. Megfogadtuk tanácsát...S voltak nehéz helyzetek. Anna nem tudott szopni, mint később kiderült a nyelvfékje miatt. Az elején fájdalmas is volt a szoptatás. Többször begyulladt a mellem-hol egyik, hol a másik. Megérte kitartani. Istené a dicsőség, amiért átvitt minden nehézségen, kegyelméből és megadta azt a nagy áldást, hogy szoptathattam gyermekeimet.

Szóval én is ajánlom mindenkinek azt, hogy válassza az anyatejes szoptatással való táplálást-persze, ha teheti, mert vannak kivételek, amikor minden szándék ellenére nem lehet. Amit cserébe kap, az felbecsülhetetlen. Isten nagyon bölcs...mindent céllal teremtett...így az anyatejjel való táplálást is. Áldhatjuk Őt ezért is!