Nem kerülhetjük el, bármennyire szeretnénk...vírusok és baktériumok léteznek, balesetek vannak, s ezen kívül ilyen-olyan nyavalya. Én gyermekkoromban nagyon sokat betegeskedtem. A mandulagyulladás volt gyakori nálam. Egyik alig múlt el, máris beköszöntött a másik. Talán ezért is féltem-egyesek szerint-jobban a lányokat. P. Judittal, a marosvásárhelyi SMURD-nál dolgozó keresztyén orvossal beszéltem erről. Bátran hívom fel, amikor betegek vagyunk...és mindig segítőkészen mellettünk áll. Azt tanácsolta, hogy a kisgyermekeket valóban kell óvni a fertőző betegségektől, mivel immunrendszerük még nem elég erős. "A gyermek nem kis felnőtt"-mondta. S ami mindig fülembe cseng " gyermekeid a szemed fényei. Óvnod kell őket, hisz most ők az elsők számodra". Megfogadva bölcs tanácsát, Isten nagy kegyelméből nem betegeskedtünk gyakran az elmúlt évben. Keresztyénként meg vagyok győződve, hogy Isten az, Aki elsősorban védi, óvja őket, Aki vigyáz rájuk. Naponta ajánlom Kezeibe szeretteim és kérem Őt, óvja, védje őket. Ám mi is felelősek vagyunk. A Példabeszédek könyvének alábbi szavai hiszem a fertőző betegségektől való óvakodásra is érvényesek:
"Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát,
az esztelenek neki mennek, kárát vallják." -Példabeszédek 27:11-
Hálás vagyok az Úrnak oltalmáért az elmúlt évben. Most látjuk, milyen, amikor mi sem vagyunk jól, a gyermekek is nyűgösek, sírnak, lógnak rajtam-nem tudjuk végezni feladatainkat. Áldott legyen az Úr úgy az egészséges, mint a gyengélkedősebb napokért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése