gyermekvilág

Néhány napja beszéltünk férjemmel az ultraibolya sugárzás veszélyeiről. Megbeszéltük, hogy a gyermekeket a kora reggeli órákban, majd késő délután visszük ki az udvarra. Többször is emlegettük az ultraibolya kifejeszést. Néhány perc múlva, Rebeka lányunk elkeseredett:
-Anyu! Ne menj útra. Maradj itt velünk!

Gyermekszáj

Anna és Rebeka lapozták az Állatok kisenciklopédiája c. könyvet. Sorolták az állatok nevét. Rebeka rámutatott egy kisebb képre és felkiáltott:
-Hű, ezek rókamanguszták!
-Né milyen szép jégmadár!-mutogatott tovább Anna.
Ilyenkor mindig abbahagyom feladataim végzését. Most is ezt tettem, hogy megnézzem, vajon tényleg tudják? Hihetetelen. Tudták.

Anna becsípte a játéktelefont a válla és a füle közé.
-Kitől tanultad ezt?-kérdeztem, miközben megpusziltam a leányom.
-TÉGEDTŐL.-jött a válasz.

A Fehérke c. könyvet olvasgattam a délutáni és az esti alvás előtt a lányainknak. Félni kezdtek az oroszlánoktól. Egy délutáni hintázásnál újra előkerült a téma.
-Nem kell félni az oroszlánoktól, mert azok csak az állatkertben vannak. És az állatok...és az állatok be vannak csomagolva az állatkertbe.-magyarázta Anna,  elsősorban önmagát bátorítva.

Beöltözés...amikor akár egy kalap segítségével azzá válhat a gyermek, amivé akar

Legalább ezzel a bohóc orral meg sapkával, no meg az azonos pulcsival valamicskét hasonlítanak ikreink:)







Másfél évesek voltak, amikor kapták a szurka játékot-ahogy mi nevezzük. Akkor nagyon buzgón szurkáztak, különösen Rebeka tudott elbíbelődni vele hosszú ideig. Egy ideig aztán kikerült érdeklődésük központjából. Most ismét előkerült...és ez az első alkalom, amikor formákat igyekeztek szurizni, örömmel.



Rajzfilmnézés helyett

A lányok naponta tépegetnek...rendszerint reklámlapokat adunk, amelyeket apró darabokba tépnek. Közben mesélnek. Szavaikból nyilvánvaló számomra, hogy miért is annyira érdekes számukra a tépegetés, rakosgatás, mesélés.  Egy évesek voltak, amikor elkezdtem tartani a Biblia foglalkozásokat flanell alapján. Mikor nagyobbak voltak, kértek hadd rakosgathassák ők is a papírfigurákat. Megengedtem.

Gyermekszáj

Néhány napja néhány, a gyermekek számára ismeretlen személy jött el. Bejöttek a lányok is a gyülekezeti terembe. Egyik hölgy megkérdezte a lányoktól nevüket. Rebeka nem vette észre, hogy hozzá is szóltak. Anna a következőképp mutatta be magát és testvéreit:

-Én Annácska vagyok. A testvérem Rebeka és a kistestvérem, aki most született, Izsák.

Május 29-én sétálni indultam a gyerekekkel. Először mindig a lányokat öltöztetem fel és kiküldöm az előszobába. Amint Izsákot öltöztettem, hallottam, amint Anna énekelt valami általa költött dallamra:
-Ha jók leszünk, a mennybe kerülünk...lál-lá-lá. S ott minden jó lesz, nem sírunk...lá-lá-lá.
-Akkor kerülünk a mennbe, ha jók leszünk?-kérdeztem kislányomat.
-Nem.-szólt közbe Rebeka. Jézus meghalt, feltámadt. Ő lemossa bűneinket és így kerülhetünk a menyországba.
Tátott szájjal hallgattam, majd visszakérdeztem.
-Hogyan kerülhetünk a menyországba?
-Egy (mutatta kis hüvelykjét nagyobbik kslányom) Jézus meghalt a bűneinkért. Feltámadott. (mutatóújjacskáját fogta meg). Vére lemossa bűneinket. (középső újját fogta) Így mehetünk a menyországba.(forgatta újjaival gyűrűsújját). Kész. Ennyi. Erre nem jut semmi.-fogta meg kisújját.
-Dehogynem!-kiáltotta Anna. A menyországban örvendezni fogunk.

Egyik este a gyermekeimnek felolvasott történet kapcsán azokról a szülőkről beszéltem lányaimnak, akik nem törődnek családjukkal, akik otthagyják gyermekeiket...
-Vannak olyan apukák, akik elmennek és nem jönnek vissza-magyaráztam számukra érthető fogalmakkal, szavakkalal.
Annácska arca felderült:
-Nekünk olyan apukánk van, aki elmegy és visszajön.

-Anyu! Ma fürdünk?-kérdezte Úrnapján este Rebeka.
-Nem kslányom, ma nem fürdünk.
-Úrnapján nem szoktunk fürödni?
Erre felkaptam a fejem, még ha egy kissé fáradtan is végeztem az esti tennivalókat a mozgalmas, de áldott nap után.
-Honnan tudod, hogy Úr napja van?
-Hát onnan, hogy apu prédikált, mint Péter.-válaszolta a világ legtermészetesebb hangján kislányom.






Én megmutatom Izsáknak, hogy miket teremtett Isten - mondta Anna, s máris hozta a Creatia c. csodás képekkel illusztrált könyvet.
Izsák azt mondta, hogy finom:)

Tá-tá-tá-tá-tá-ez a leggyakoribb gagyogás, amit tőle hallottam. Használja még a b, p mássalhangzókat is különböző magánhangzók társaságában.

Néhány hónappal ezelőtt Rebeka sepregetett. Van kisseprűjük is, de hát ő a nagyseprűvel kedveli. Seprés közben leverte a polcon lévő orvosi felszerelését. Néhány nappal később épp főztem, amikor Anna húzta maga után a nagyseprűt.
-Miért hozod a seprűt?-kérdeztem.
-Hát hogy üssem le a polcról a játékot!-válaszolta és már hallottam is a csattanást.