Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2012. május 24., csütörtök

Rajzfilmnézés helyett

A lányok naponta tépegetnek...rendszerint reklámlapokat adunk, amelyeket apró darabokba tépnek. Közben mesélnek. Szavaikból nyilvánvaló számomra, hogy miért is annyira érdekes számukra a tépegetés, rakosgatás, mesélés.  Egy évesek voltak, amikor elkezdtem tartani a Biblia foglalkozásokat flanell alapján. Mikor nagyobbak voltak, kértek hadd rakosgathassák ők is a papírfigurákat. Megengedtem.
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)