Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2012. május 24., csütörtök

Gyermekszáj

Néhány napja néhány, a gyermekek számára ismeretlen személy jött el. Bejöttek a lányok is a gyülekezeti terembe. Egyik hölgy megkérdezte a lányoktól nevüket. Rebeka nem vette észre, hogy hozzá is szóltak. Anna a következőképp mutatta be magát és testvéreit:
-Én Annácska vagyok. A testvérem Rebeka és a kistestvérem, aki most született, Izsák.


Május 29-én sétálni indultam a gyerekekkel. Először mindig a lányokat öltöztetem fel és kiküldöm az előszobába. Amint Izsákot öltöztettem, hallottam, amint Anna énekelt valami általa költött dallamra:
-Ha jók leszünk, a mennybe kerülünk...lál-lá-lá. S ott minden jó lesz, nem sírunk...lá-lá-lá.
-Akkor kerülünk a mennbe, ha jók leszünk?-kérdeztem kislányomat.
-Nem.-szólt közbe Rebeka. Jézus meghalt, feltámadt. Ő lemossa bűneinket és így kerülhetünk a menyországba.
Tátott szájjal hallgattam, majd visszakérdeztem.
-Hogyan kerülhetünk a menyországba?
-Egy (mutatta kis hüvelykjét nagyobbik kslányom) Jézus meghalt a bűneinkért. Feltámadott. (mutatóújjacskáját fogta meg). Vére lemossa bűneinket. (középső újját fogta) Így mehetünk a menyországba.(forgatta újjaival gyűrűsújját). Kész. Ennyi. Erre nem jut semmi.-fogta meg kisújját.
-Dehogynem!-kiáltotta Anna. A menyországban örvendezni fogunk.

Egyik este a gyermekeimnek felolvasott történet kapcsán azokról a szülőkről beszéltem lányaimnak, akik nem törődnek családjukkal, akik otthagyják gyermekeiket...
-Vannak olyan apukák, akik elmennek és nem jönnek vissza-magyaráztam számukra érthető fogalmakkal, szavakkalal.
Annácska arca felderült:
-Nekünk olyan apukánk van, aki elmegy és visszajön.








-Anyu! Ma fürdünk?-kérdezte Úrnapján este Rebeka.
-Nem kslányom, ma nem fürdünk.
-Úrnapján nem szoktunk fürödni?
Erre felkaptam a fejem, még ha egy kissé fáradtan is végeztem az esti tennivalókat a mozgalmas, de áldott nap után.
-Honnan tudod, hogy Úr napja van?
-Hát onnan, hogy apu prédikált, mint Péter.-válaszolta a világ legtermészetesebb hangján kislányom.






Én megmutatom Izsáknak, hogy miket teremtett Isten - mondta Anna, s máris hozta a Creatia c. csodás képekkel illusztrált könyvet.
Izsák azt mondta, hogy finom:)
Tá-tá-tá-tá-tá-ez a leggyakoribb gagyogás, amit tőle hallottam. Használja még a b, p mássalhangzókat is különböző magánhangzók társaságában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése