Beszédfejlődés

Ebédnél Anna kinálta Rebekát: Kótod meg. (Kóstold meg) Kicsitt később Anna felállt az asztal mellől és néhány lépést megtéve, a mutatóújját felemelve visszaszólt: Mindá jovok. (Mindjárt jövök.) Majd felhúzta a házipapucsát.
Főzicskéztem s közben ellenőrizgettem a lányokat, hogy hol vannak. Rebekát nem láttam és megkérdeztem: Hol van Rebeka? Itt van!-szólt a tábla mögül, amelyhez kis számológolyók vannak csatolva. Majd hozzáfűzte: Jámol. Edd, kettő (Számol) Mindketten elszámolnak hatig, innen jön a bökkenő, mert igy folytatják: hat, kijenc, és innen már jött a variációk halmaza.
Reggel ébredés után Rebeka hozta a papucsomat: Tették. Húzd fel. Hideg van.
Reggelire tojásrántottát készitettem, amit nagyon szeretnek. Közben kész lett és vittem az asztalhoz. Rebeka felkiáltott: Kic van, ilyen hamar kic van! (Kész van, ilyen hamar kész van.)
A lányokat lefekvéshez készitettem. Anna kilépett a szobából. Azonnal szólta, hogy jöjön vissza, mivel le kell feküdnünk. Felemelt mutatóújjal, olyan felnőttesen bólogatva visszaszólt az ajtóból: Picit várjál.
Az egyik Úrnapján a délutáni Bibliaórának amint vége lett, Rebeka kiszaladt a gyülekezeti teremből, majd gyorsan visszaszólt: Anna, deje! (Anna, gyere!) Anna az épitőkockékkal volt elfoglalva és igy válaszolt: Anna jak, utána jön. (Anna rak, utána jön) Első eset, amikor használta az utána kifejezést. Az egyforma fogalma már régebb kialakult. Gyakran használják is, amikor két vagy több egyforma játékot vagy egyéb tárgyat látnak. Rámutatnak és felkiáltanak: egyfomák!
Egyik este mostam a hajam. Mikor végeztem, Rebeka lehúzta a törölközőt a tartóról, felém nyújtotta, majd igy szólt: Ibolya, tették. (Ibolya, tessék)