Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2011. április 21., csütörtök

Katicatorta















Nem vagyok valami nagy piskóta szakértő, de hát ha szülinap van, akkor torta kell. Jó pár hónappal ezelőtt terveztem a lányoknak a katicatortát...a megvalósitáson elég sokat törtem a fejem. Anyukám megsütötte a tortalapokat, és aggódó szemekkel nézte, amint összefaricskálom a lapokat a kivánt formákra...ez lett belőle. A Szerettem kedvencei blogon leirm hogy is készült el.A lányok kedvelték, ám következőkor nem rakom ilyen hamar össze a lapokat. Jóllehet teletömtem tejszinnel, a tortalapokat is meglocsoltam gyümölcslével, a lapok mégis alaposan felitták a tejszint. No de azért nem maradt szégyenben:) Miután felfalták saját adagjukat, majd az apuéból is alaposan belakmároztak, az Éviét is meg kellett kóstólniuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése