A rendszer sajnos nem töltötte fel a készített kisvideókat, így írnom kell, amit másként látni lehetett volna.
Rebeka és Anna hamarosan egy évesek és öt hónaposak lesznek. Egyéves koruk után hamarosan jártak már...előbb Anna indult el egy hagymaszárba, majd Rebeka egy labdába kapaszkodva. Érdekes módon Rebekának hamarabb eleredt a szája...első szava az apa volt, majd előszeretettel kezdte mondogatni az apuka szót. Mára már "terjedelmes" szókincse van: apa, apuka, mama, tata, cipő, kulcs, Anna, ajtó, autó, manna (hiszen egy keresztyén család vagyunk:), csüccs, hoppá, kopp (amikor megüti a fejét), zí (ez a víz lenne), cici (amikor szopizni akar), kuka (csemegekukorica), Emmo(Edmond, egy kedves testvérünk fia), anu(ez én vagyok:). Kedvenc étele elsősorban az anyatej...még mindig. Próbálom kiegészítónek használni csak, étel után. Rebeka kis ínyenc...hogy ne írjam egy nagy válogatós. Nem eszik sokat, de szopizni azt bármikor tudna. Kedvenc levesei a karalábé-, karfiol-, zöldségleves. Szereti a rakott karfiolt, a csemegekukoricát, paradicsomot és a franciakrémest. Mozgékony leányzó, szeret mászkálni. Elmúlt héten a mosogatókagylóból szedtem ki:), pedig én a nappaliban vagyok. soha nem hagyom magukra őket, mindig körülöttem vannak. A mosogató mellett egy három kosárból álló fiókos szekrény van. Rebeka a kosarakon nagyon szeret felmászni. Az elején engedtem, hadd mászkáljon, legalább elfoglalja magát, én meg végezhetem a feladataim. Csak hát úgy jártam, mint a farkas a mesében...nem volt elég, hogy beengedték a hátsó lábait...szóval Rebeka fel-felmászott a kosarakon és mellettem tett-vett, pancsolt, amikor mosogattam...míg egyszer becsüccsent a mosogató kagylóba. Nagyon segítókész. segít felmosni (ketten fogjuk a felmosópamacsot), majd mikor csavarjuk ki egyik lábával tartja a vödröt, nyílván, ahogy tőlünk látta. Segít port törölni, szemétlapátot tartani, amikor sepregetek. Nem annyira érzelgős. Nem puszil meg gyakran, de ragaszkodik. Túlságosan anyás. Folyton a szoknyámba kapaszkodik, vagy felveteti magát velem. Ha éjszaka felébred senki más nem tudja lecsitítani. Szeptember hetedike óta nem szoptatom éjszaka egyáltalán. Adig néha megsajnáltam fogzás idején...de túlságosan rákapott a szopira, csecsemőként visszaszokott rá. Az idegenekkel bizalmatlan. Hozzám menekül. Mindent alaposan, tágra nyílt kék szemekkel megfigyel.

Anna kis lepcses volt...azt hittük ő kezd el beszélni előbb. De nem így történt. Jóval kevesebb szót használ mint Rebeka. Szókincse közé tartozik: mama, tata, apa, ví(víz), cici(amikor szopizni akar), kuki(csemegekukorica). Édesszájú, jól eszik, nem válogat. Kedvenc szórakozása a fotelen álldogálni és kibámulni az ablakon. Különösen kifejezi szeretetét: szopás után összepuszilgat, ahol ér, gyakran csak úgy elkapm és megpuszilgatja arcomat, számat...és az apujával is ezt teszi...meg bárkivel, aki hozzánk jön. Kis társasági lény, igyekszik beférkőzni mindenki szívébe. Ha zenét hall érdekesen vezényel. Gyakran mosolyog. Jól elszórakozik egyedül is, neki elég ha a tudja öt négyzetméteren belül megtalál. Nem csüng folyamatosan rajtam.

Örülök,hogy Isten ennek a két kislánynak a nevelésével bízott meg. Igyekszem türelmesen végezni feladataim...s aki ismer, az tudja, hogy milyen nehéz nekem türelmesnek lennem...de tanulgatom. Hála Istennek, hogy van Akitől...és van Aki segítsen ebben a harcban (is). Naponta hálát adok, hogy itthon lehetek és láthatom gyermekeim, játszhatok velük, én vigasztalhatom, ha sírnak, én táplálhatom. Nagy ajándék Istentől, hogy leállított és megmutatta, hogy mi is az igazi érték ebben a világban. Nos hát, Soli Deo Gloria...egyedül Istené a dicsőség. Mindenért!