Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2011. február 19., szombat

Minden a terv szerint haladt

A lányok február hatodikán kaptak utoljára anyatejet...Isten kegyelmes volt hozzánk és minden a terv szerint haladt. Rebeka még mindig hozzám-hozzámbújik, kéri. Annánál simábban ment.
Emlékszem születésük első hónapjaiban a tervem az volt, hogy legalább három hónapig kaphassák az anyatejet.
A következő kisbabánál a tervünk az, hogy nem igény szerint, hanem meghatározott időben szoptatnám őket...ha lesz mit, persze. És újra vállalnám ezt a hosszas szoptatást. Olyan jó volt...nem csak a kislányomnak hiányzik.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2 megjegyzés:

  1. Névtelen2011. február 19. 2:55

    őket? megint ketten bújtak el benned?
    Petra

    VálaszTörlés
  2. Zólyaporta2011. február 20. 23:04

    Nem jol fogalmaztam...meg nem tudom, hogy hanyan vannak. Altalaban nem olvasom ujra a bejegyzeseket...erre nincs idom.

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)