Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2010. december 10., péntek

Istentől kapott Nagy ajándékaim, különböző csomagolásban

Apu, akit nagyon szeretünk. A legjobb, amikor este összekerülünk, hogy jókat lovagolhatunk apu hátán, hasán, dögönyözhetjük őt, átmászhatunk rajta és hát apu sem rest hogy a revansra. Büntetésként puszilva jól össze-vissza csikiz bennünket.


1 megjegyzés:

  1. Olyan jó, hogy tettél fel képeket! Így naponta megnézhetem!
    Szép karácsonyt kívánok!

    Petra

    VálaszTörlés