Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2013. december 18., szerda

A felnőttek táborában

Az utazás hossyas volt, így egy kissé fárasztó is. Hajnali 5.3o-kor indultunk. Az első pihenőnk a kedvenc folyónknál volt. Balázsfalván finom péksütit tízóraiztunk, majd folytattuk az utazást Erdőszentgyörgyig, ahol a László családnál pihentünk és ebédeltünk meg. 


Vidám éneklés az esti áhítat előtt




Igazi gőzössel utaztunk





-Kérlek anyu! Fond be a hajam...Van időd, hiszen itt nem kell főznöd. Kérlelt Rebe lányom. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése