egy éve volt

2010 április 14, a székelyudvarhelyi órház udvara

Egy évvel ezelőtt utoljára sétáltam itt nagy pocakkal. Isten nagy kegyelméből most a lányokkal az ölünkben nosztalgiázhattunk ugyanott.

Reggeleink

Lufik kozt

A lanyok egyik kedvenc szorakozasa volt a felfujt lufikkal megtoltott paplanlepedon hintazni.

Gyerekhinta

Apukam tovabb fejlesztette az irodai szekek felhasznalasat. A gorgoket a szankora szerelte. Nem nehez kitalalni, hogy mibol van a gyermekhinta...

Apa! En felnezek rad!

Nemsokara egy evesek a lanyok

Istennek legyen hala, a lanyok szepen novekednek, fejlodnek. Mar tajt intenek apanak, mikor megy el itthonrol, tudjak hol apa es anya orra, szaja, fule es imara kulcsoljak kezeiket mikor imadkozunk. Meg nem igazan beszelnek, de ez altalaban az ikreknel nem csoda. Rebeka eloszeretettel mondja a te szocskat, amikor valamit meg akar kaparintani. Nyilvan a tessek szobol roviditette. Mindketten mondjak, hogy papa, amikor meglatjak apat. Annanak mar tiz honapos kora ota vannak probalkozasai az egyedul allasra valamint jarasra. Eleg sikeres, am az utobbi idoben felhagyott a buzgo probalgatasokkal. Rebeka meg nem kivan egyedul jarni. Kedvenc szorakozasuk az ablakba kikuporodni es nezni a szomszed haz gerlecsaladjanak tevekenysegeit, meg egyeb latnivalokat. Estenkent, amikor apa is bekerul, nagy hancurparti van. Mindketten az apukajukon csungnek. Meg mindig nagy eloszeretettel szopnak es hat nem banom en sem. Az ejszakakat ismet nem alusszak at, nyilvan a fogzas zavarja oket. Naponta ketszer ket orat vannak a friss levegon, hatalmasakat alszanak.

Hozzakezdtem Tedd Tripp A gyermekszi pasztorolasa c. konyvenek olvasasahoz. Meg buzgobban imadkozom gyermekeink lelkeert. Egyre inkabb latom, hogy milyen nagy szuksegem van Isten kegyelmere a gyermeknevelesben is...es egyre inkabb bizom magam erre a vegtelen kegyelemre. Valoban, semmit nem cselekedhetek Krisztusom nelkul.