Az itt található sorokat elsősorban emlékként jegyzem le családom számára. Mindig is szerettem naplót írogatni. Bejegyzéseimet később olvasgatva láthattam, hogy milyen bölcsen, kegyelemmel és szeretettel teljesen vezetett Isten bennünket. Ennek a blognak is ez a célja tehát: Istenre mutatni. Ha valamit jól tettünk a gyermeknevelés során, a gyermekekkel való foglalkozás területén, egyedül az Úré a dicsőség. Ha a gyermekeinkben felfedezünk valamilyen képességet, készséget vagy előrehaladást tapasztalunk bizonyos területeken, ezért is egyedül Istent illeti a dícséret és a hála, hisz Ő az Alkotójuk. Ha valamit elrontottunk, vagy ha valamely területeken hiányosságok vannak, még inkább megláthatjuk, hogy mennyire Isten kegyelmére szorulunk. Így az Ő segítségét kérve, igyekszünk dolgozni a hiányos területeken.

2012. június 1., péntek

Gyermekszáj

Anna és Rebeka lapozták az Állatok kisenciklopédiája c. könyvet. Sorolták az állatok nevét. Rebeka rámutatott egy kisebb képre és felkiáltott:
-Hű, ezek rókamanguszták!
-Né milyen szép jégmadár!-mutogatott tovább Anna.
Ilyenkor mindig abbahagyom feladataim végzését. Most is ezt tettem, hogy megnézzem, vajon tényleg tudják? Hihetetelen. Tudták.

Anna becsípte a játéktelefont a válla és a füle közé.
-Kitől tanultad ezt?-kérdeztem, miközben megpusziltam a leányom.
-TÉGEDTŐL.-jött a válasz.

A Fehérke c. könyvet olvasgattam a délutáni és az esti alvás előtt a lányainknak. Félni kezdtek az oroszlánoktól. Egy délutáni hintázásnál újra előkerült a téma.
-Nem kell félni az oroszlánoktól, mert azok csak az állatkertben vannak. És az állatok...és az állatok be vannak csomagolva az állatkertbe.-magyarázta Anna,  elsősorban önmagát bátorítva.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

1 megjegyzés:

  1. Névtelen2012. június 4. 12:20

    http://www.erted.net/feherke.php

    majd bővebben is igyekszem írni :)

    Isten áldjon benneteket!
    Petra

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)